Köszöntjük a kaposvári Bárczi Gusztáv Módszertani Központ honlapján!

"Segítünk, hogy segíthess!"

???Enyhe értelmi fogyatékos - tanulásban akadályozott gyermekek; középsúlyos értelmi fogyatékos - értelmileg akadályozott gyermekek; autista gyermekek; súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek; hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, zavarral, súlyos pszichés magatartási zavarokkal küzdő gyermekek???!
Főoldal Fejlesztő Iskola Óvoda Általános Iskola Autista csoport Szakiskola Kollégium Hallgatói képzés Rendezvények Módszertani központ Nevelési tanácsadó Alapítvány Aktuális

Információ kérése:

Bemutatkozás
Az intézmény felépítése, dokumentumok
Óvoda, fejlesztő iskola, általános iskola
Speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola
Kollégium
Kompetencia alapú oktatás
Tehetséggondozás
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Integráció, inklúzió
Pályázatok
Nevelési Tanácsadó
Hallgatói képzés
Felnőttképzés
Szakmai előadások, publikációk
Rendezvények, konferenciák
Információk szülőknek
"Add a kezed" Alapítvány
Külföldi kapcsolatok
Médiatár
Üzenőfal
Linktár

Fejlesztő iskolai habilitációs tevékenységünk célja, feladata, a fejlesztés legfontosabb területei      

                             

Intézményünk az egész ország területéről érkező súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeknek, fiataloknak nyújt fejlesztési lehetőséget a fejlesztő iskolai oktatás keretein belül. Amennyiben a kaposvári vagy kistérségi gyermek fejlesztése intézményes keretek között nem oldható meg, a Tanulási Képességet és –vagy Országos Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján otthoni ellátás keretében egyéni fejlesztést is biztosíthatunk. 

Tevékenységünk célja:

A gyerekek szükségletei és a helyi igények határozzák meg. Fontos számunkra az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legnagyobb önállóság feltételeinek megteremtése, melynek alapja a szociális, a kommunikációs és más kognitív készségek specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs fejlesztése, a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerekkel való tanítása.

Kiemelt célunk, hogy a gyermekek képessé váljanak a család életébe való beilleszkedésre, elfogadják az általános emberi értékeket, felkészüljenek a felnőtt életre, megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, elősegítve ezzel a társadalmi integrációjukat.

Nevelési céljaink elérésének érdekében alkalmazott módszerek, terápiák minden esetben igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, nyelvi szintjéhez, egyéni képességeihez és az adott szituációhoz.

Tevékenységünk feladata:

Az Oktatási Minisztérium által meghatározott Irányelvek útmutatásának megfelelően elkészített egyéni fejlesztési tervek alapján a sérült funkciók, fejlesztése, a gyermekek társadalmi beilleszkedésének segítése.A feladatok végzéséhez családias, nyugodt légkört teremtünk, melyben gyermekek és felnőttek egyaránt jól érzik magukat, amely a kölcsönös bizalmon, az egyéni sajátosságok figyelembevételén, a következetes, egymásra építő gyógypedagógiai munkán alapszik. Mindezek jól segítik a képességek kibontakozását, a hatékony fejlesztő munkát.

Pedagógiai tevékenységünk kiemelt feladatai:

  • Fejlesztő ápolás-gondozás, mindennapos tevékenységre nevelés.
  • Az önismeret fejlesztése, az önállóság kialakítása, fejlesztése.
  • Az „együttélés” megtanulása. A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák tanítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben.
  • Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása.
  • A tanuló egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek tanítása, fejlesztése.
  • Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával az egyre pontosabb észlelés, a verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása, a gondolkodás, és az emlékezet fejlesztése.
  • A mozgásra alapozva készségek kialakítása, képességek fejlesztése differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtással.
  • A különböző szociális, kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, kompenzálása.Az alapszükségletek kielégítése, jó testi és lelki közérzet megteremtése.
  • A fejleszthetőség, és az önálló tevékenykedés feltételeként a biztonságérzet kialakítása.


A fejlesztés területei:

  • Kommunikáció és interakció fejlesztése (bazális, individuális, orientációs, totális, augmentatív, és alternatív kommunikáció)
  • Önkiszolgálás, gondozás, öltözés, étkezés, szobatisztaságra szoktatás, toalett- tréning
  • Játéktevékenység fejlesztése, személyiségfejlesztés
  • Bazális stimuláció: bőrérzékelés, ízlelés, szaglás, hallási figyelem
  • Mozgás, egyensúlyérzék fejlesztése, tájékozódás
  • Finommozgás, manipuláció
  • A gyermekek bevonása a mindennapi gyakorlati tevékenységekbe

Tanulóinkat egyéni, kiscsoportos és csoportos formában foglalkoztatjuk.
Programunk foglalkozási körén túl a következő ingyenes kiegészítő terápiás foglalkozásokat biztosítjuk heti rendszerességgel: logopédia, állatasszisztált terápiák (kutyás, lovas), zeneterápia, gyógytorna –DSGM-, masszázs, speciális vízi mozgásfejlesztés, konduktív fejlesztés, pszichoterápia.

Állatasszisztált terápiaVízi mozgásfejlesztés

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának legfontosabb területei

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt területei a nevelés-oktatás folyamatában komplexen érvényesülnek.
A főbb fejlesztési területek céljainak, feladatainak meghatározása a tanulók egyéni sajátosságainak, az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően alakul.


A fejlesztés területei

1. Kommunikáció:

A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése.

Céljaink:

  • Beszédszervek ügyesítése, passzív tornáztatása, szájpadtorna, ajak-és nyelvgyakorlatok, légzőgyakorlatok
  • Beszédkésztetés erősítése
  • Hangutánzások
  • Passzív szókincs bővítése
  • Beszéd- és nagymozgások összekapcsolása
  • Beszédre való odafigyelés, reagálás, kifejezőképesség és közlési képesség javítása, stabilizálása
  • Hallási figyelem fejlesztése, differenciálása
  • Beszéd megértése, verbális irányíthatóság kialakítása – saját névre való odafigyelés, egyszerű kérések teljesítése gesztussal, majd gesztus nélkül, szituációk, bonyolultabb kérések megértése
  • Egyszerű fogalmak alkalmazása szituációs játékban, igen-nem jelzés bővítése
  • Aktív szókincs fejlesztése, bővítése
  • Alapszókincs kialakítása főnevekkel  
  • A gyermek aktivizálása, motiválása beszéddel, mondókákkal, énekkel, hangot adó eszközökkel, zenehallgatással
  • Hangszerek megszólaltatása, folyamatos ritmizálás


Feladataink:

  • A gyermek bármely megnyilvánulásának értelmes közlésként való értelmezése, és annak a testi kommunikáció eszközeivel való megválaszolása
  • A pedagógus és a gyermek közötti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igény felkeltése, erősítése
  • Fejlesztő ápolás-gondozás, a gyermekek szükségleteinek kommunikációval kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése
  • Az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapos rutinhelyzetekben való tájékozódás segítése, a választás lehetőségének felkínálása
  • A beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése, a nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába
  • Az alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása.

 

alternatív kommunikációA beszédfejlesztés a gyermek egész napi tevékenységében jelen van. Fejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez.
Feladataink megvalósításában nagy segítségünkre van az intenzív támogatott kommunikációs rendszer P.E.CS. és a babzsákos foglalkozások anyagának használata.
 

 

2. Mozgásnevelés:

A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése.

Céljaink:

  • Az alapmozgások kialakítása, korrigálása
  • Spontán mozgásfejlődés támogatása
  • Saját test megélésének elősegítése
  • Az utánzókészség fejlesztése
  • Az érző és mozgató funkciók, valamint ezek integrációjának sokoldalú fejlesztése
  • A szenzomotoros ismeretszerzési lehetőségek javítása
  •  Manipulációs készség, vizuomotoros koordináció fejlesztése
  • Mozgásos tapasztalatszerzésre építve az elemi mozgáskultúra kialakítása
  • Mozgásos sikerélményekre alapozva az önismeret fejlesztése, önbizalom növelése

Feladataink:

  • Testkép, testfogalom lateralitás kialakítása
  • A cselekvési biztonság, az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képesség kialakítása
  • Az egyes érzékelési területek, és ezek összehangolt működésének fejlesztése különös tekintettel a tapintás-testérzet-egyensúlyérzékelés-vizuális összefüggésére
  • A vesztibuláris rendszer, mint integrációs tényező működésének korrigálása
  • A manipulációhoz szükséges mozdulatok és mozgások tanítása, gyakoroltatása – opponálás, megfogás, elengedés, felcsípés, felszedegetés, eltépés, tépegetés
  • A mozgástanítás elveinek betartása (szimmetria, korrekció, feszítés-lazítás, mozgások ritmizálása, elsődleges testi tapasztalatok, testi kontaktus és a terapeuta testének közvetítő szerepe)

Súlyos és halmozottan sérült gyermekeink nagy része idegrendszeri sérüléséből adódóan súlyos fokban mozgáskorlátozott, ezért a napi mozgásfejlesztést szükség szerint gyógytornász és konduktor is segíti egyéni terápiás foglalkozások keretében. Mozgásnevelésünk kiindulópontja a pozicionálás, a mindennapos tevékenységekhez szükséges helyes és biztonságos testhelyzetek kialakítása. 

3. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés: 

Az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet kielégítés kultúrájának megismerése. 

Céljaink:

  • A gyermek folyamatosan egyre nagyobb önállóságra tegyen szert az egyes tevékenységek végzése során.   
  • Fejlesztő ápolás-gondozás
  • Verbális utasítások a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése
  • Testséma fejlesztés, tájékozódás a saját testen, a testrészek ruhadarabok viszonyának felismerése
  • Speciális szükségleteknek megfelelő komfortérzés kialakítása
  • Társadalmilag elfogadott viselkedési formák elsajátítása
  • Téri tájékozódás segítése.
  • A mindennapi élethez szükséges életvezetési ismeretek, készségek, háztartási ismeretek elsajátítása, alkalmazása

Feladataink:

  • A testi szükségletek kielégítése
  • Szobatisztaságra nevelés, toalett- tréning
  • Megfelelő táplálék biztosítása
  • Alapvető tisztálkodási szokások kialakítása (testi higiénia, testápolás)
  • Az egészséges életmód kialakítása
  • Öltözésben, vetkőzésben egyre nagyobb önállóság elérése
  • Étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása
  • Az étkezés optimális körülményeinek biztosítása
  • A gyermek hiányzó önkiszolgálási képességeinek kialakítása, készségszintre fejlesztése
  • Háztartási munkafolyamatok megismerése, az ezekben való gyakorlottság kialakítás

 

vendégvárás munka tevékenységbe való bevonásAz önellátás szintjének emelése kiemelt pedagógiai jelentőséggel bír, hiszen a személyi függőség, kiszolgáltatottság csökkentése hozzájárul a kommunikáció és a kognitív képességek fejlődéséhez. Az önkiszolgálás mindennapos tevékenységi forma.

Tanulóink a fokozatosság elvét követve folyamatos gyakorlással, utánzással és gesztussegítséggel sajátítják el az újabb ismereteket.

4. Érzelmi és szociális nevelés:

Az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása.

Céljaink:

  • Önismeret fejlesztése
  • Alkalmazkodást segítő viselkedésformák tanítása a szűkebb-tágabb környezetben
  • Személyiségfejlesztés


Feladataink:

  • A szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel
  • Az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy megtapasztalása
  • Emberi viszonyok kialakításának segítése
  • Különböző élethelyzetekre adott érzelmi reakciók gazdagítása
  • Szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása
  • Kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, megtanulása, alkalmazása
  • A társadalom által elfogadott viselkedési formák tanítása

Az érzelmi-szociális nevelés az egyik legösszetettebb gyógypedagógiai feladatunk. A terület fejlesztése szoros kapcsolatban áll a kommunikációval, illetve a megismerő tevékenységek fejlődésével. Foglalkozásainkon fontos szerepe van a testi kontaktuson alapuló dallammal, ritmussal kísért érintéses játékoknak, tevékenységeknek (ölelés, cirógatás, ringatás, lovagoltatás).
 

5. Ember és természet. A dologi, az emberi és a természeti világ  jelenségeinek megértése.

Az érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokbavétele

Céljaink:

  • Az érzékelés, észlelés fejlesztése
  • A szenzoros depriváció csökkentése, az ingerek értelmezésének, feldolgozásának elősegítése
  • A figyelem, megfigyelőkészség fejlesztése (azonosság- különbség, változás, hiány összehasonlítás)
  • Az emlékezet fejlesztése
  • Gondolkodás fejlesztése
     

Feladataink:

  • Érzékelés, észlelés fejlesztése a bazális terápia elemeivel
  • Különböző alakú tárgyakkal való manipulálás
  • Akusztikus figyelem fejlesztése hangszerekkel, különféle zörejekkel
  • Vizuális figyelem fejlesztése
  • Megismerési kedv felkeltése
  • Figyelem tartósságának fokozása, késleltetett figyelem kialakítása

Bazális stimuláció, minden érzékelési terület bevonásával:

  • szomatikus ingerlés
  • vesztibuláris ingerlés
  • vibratorikus ingerlés
  • akusztiko-vibratorikus ingerlés
  • orális ingerlés
  • akusztikus érzékelést fejlesztő feladatok
  • taktilis orientálódás
  • szaglási érzékelés
  • ízlelési érzékelés
  • vizuális érzékelés
 

érzékelés, észlelés fejlesztéseAz idegrendszer működését serkentik az érzékszervi ingerlések, ezért a bazális stimulációt rendkívül fontosnak tartjuk ezeken a foglalkozásokon. Az ingernyújtás módját a gyermek differenciálóképessége és a fiziológiai fejlődésmenete határozza meg.

Tapasztalataink szerint a súlyos és halmozottan sérült gyermekek három alapterületen –szomatikus, vesztibuláris és vibratorikus érzékelés - közelíthetőek meg a legkönnyebben.

 

Ezekre építve fejlesztjük az akusztovibratorikus, akusztikus, orális, taktilis, szaglási, ízlelési és vizuális érzékelést.
Fejlesztő szobánkban több helyen is kialakítottunk úgynevezett érzékelő terepet.
Segítségükkel a gyerekek spontán- illetve irányított feladathelyzetben különböző formájú és tapintású anyagokkal ismerkednek meg. Az ingerek segítségével hatékonyabban és folyamatosabban biztosítjuk az érzékelés-észlelés fejlesztését.

6. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés: az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése

Céljaink:

  • A zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása
  • Közös játék megvalósításához szükséges szociális-kommunikációs, kognitív és motoros feltételek megteremtése
  • Felnőttkorban is használható szabadidős készségek tanítása
  • Zenei interakció segítségével a preverbális készségek fejlesztése

Feladataink:

  • Az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való megtapasztalásának segítése
  • Finommotorika fejlesztése, kézműves technikák tanítása
  • A gyermek számára örömet nyújtó, állapotának, mentális és valós életkorának megfelelő szabadidős aktivitások kiválasztása
  • Testi közelség és testkontaktus elfogadásának tanítása
  • Megfelelő reakció mások kezdeményezésére
  • Az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményének megtapasztalása
  • A sorrakerülés kivárása, a megszólítás, szerepcsere, társakra való odafigyelés, önkontroll, szabálytartó viselkedés kialakítása
  • A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, mozgáskultúrájának fejlesztése

 

Kiállításra készülünkFoglalkozásainkon nagy hangsúlyt helyezünk a kézfunkció, manipuláció fejlesztésére, amelynek jelentősége a játéktevékenységen kívül az önkiszolgálás területén is megmutatkozik. Kiemelt szerepe van a játékra nevelésnek, mellyel az adekvát játékhasználatot tanítjuk, fejlesztjük a fantáziát és az elemi kreativitást.

A játékos tevékenységeken, játékszituációkon keresztül növeljük más foglalkozások eredményességét is, hiszen segítségükkel a gyermek megismeri, megtapasztalja az őt körülvevő világot.

A tanuló fejlődésének értékelése

A gyermekek saját egyéni fejlesztési tervek alapján kapják meg egész évben a komplex fejlesztésüket. Az egyéni fejlesztési tervek a pedagógiai program figyelembe vételével készülnek el. Minden év elején 8 heti megfigyelés után a gyerekeket, az S/PACK/1 szociális és személyi mérési teszt alapján felmérjük, és ez után állítjuk össze a különböző területeken belül az egyéni fejlesztési terveket. A méréseket félévkor és év végén megismételjük, így folyamat diagnosztikát folytatunk.

A gyermekek számára nincs minimum követelmény, mindig önmagához képest értékeljük a fejlődésüket.

Év közben folyamatosan szóban történik az értékelés a gyermekek és a szülők számára.

Fél évkor írásban, saját szerkesztett táblázatban kidolgozott értékelési anyagot adunk a szülő számára a gyermek egyéni fejlesztési tervének megfelelően.

Év végén írásbeli értékelés, a hivatalos központilag kiadott értékelési lapon történik, ehhez csatoljuk az egyéni terápiák írásos beszámoló anyagát, melyeket a szülőn kívül elküldünk a szakértői bizottságnak is.

Keresés az oldalon:

Elérhetőségünk

Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
7400 Kaposvár, Bárczi Gusztáv u. 2,

7401 Kaposvár, Pf. 14.
Tel: 82/ 512-766, Tel. és Fax.: 82/ 316-218

E-mail: barcziiskola@barczi-kap.sulinet.hu ; barcziiskola@barcziiskola.hu

Honlap: www.barcziiskola.hu
Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény